Áll a baba, áll,
Mint a gyertyaszál.
Áspis, kerekes,
Úti füves, leveles,
Bíbola, bíbola,
Pacs, pacs, pacs.
Bezere, bezere, gombocska,
Kerekecske dombocska,
Itt szalad a nyulacska,
Itt fogtuk meg, itt, itt, itt.
Bucc, baba, bucc,
Kapsz kalácsot, mézeset,
Friss tejecskét, édeset,
Bucc, baba, bucc!
Cini, cini muzsika,
Táncol a kis Zsuzsika,
Jobbra dûl,
Meg balra dûl,
Tücsök koma hegedül.
Hinta, palinta
Régi dunna kiskatona,
ugorj a Tiszába
zsupsz!
Hinta-palinta,
Szépen szóló pacsirta,
Lökd meg, pajtás, a hintát,
Érjem el a pacsirtát.
Hinta-palinta,
Mit eszik a kismacska?
Sült krumplit.
Egyet üt a láda,
Kettot,
Hármat,
Négyet,
Ötöt,
Hatot,
Hetet,
Nyolcat,
Kilencet,
Tízet üt a láda,
Lé,lé,lé,
Ecetes, savanyú borsólé,
A hintáról lefelé!
Lóga lába, lóga
Nincs is semmi dolga
Mert ha dolga volna
A lába nem lógna.
Sétálunk, sétálunk,
Egy kis dombra lecsücsülünk,
Csüccs!
Süti, süti pogácsát,
Apjának, anyjának,
Tejbe-vajba az apjának,
Sóba-vízbe a dadának.
Tapsi, baba, tapsi,
Mit fog mama hozni?
Piros csízmát, papucsot,
A hajába szép csatot.
Tapulinki, tapsi,
Mit fog anyu hozni?
Piros cipõt
Piros csízmát,
Abban fogok járni.
Csicsíjja, babája,
alszik a kislányka.
Csicsíja, babuska,
Nincs itthon az anyuska,
Elment a városba,
Hoz neked cucukát,
Ingecskédre gombocskát.
Csicsí, baba, hanáka,
Nincs itthon az anyáka,
Elment a vásárra,
Hozott neki piros cipot
Lábára.
Csicsi baba, aludj baba,
mert úgy szeret az anyuka.
Leszállt az est, emberek,
álomba merüljetek !
Csicsi, baba, tente,
hajtsd fejed ölembe !
Úgy álmodjál szép álmokat,
kicsi tündérke meglátogat,
csicsi, baba, tente.
Csicsis, baba aludjál,
aranyosat álmodjál !
Mert felkelt a hajnal,
fülemüledallal.
Hajta, bubája,
nincs itthon a mamája.
Elment a szomszédba,
hamut vitt a fazékba.
Este van már, alkonyul,
nyuszi füle lekonyul.
Dorombol a kiscica,
aludj te is ............. (gyerek neve)
Tente, baba, tente,
itt van már az este.
Köszöntgetnek szépen,
csillagok az égen.
Tente, baba, tente,
este van már, este.
A szemedet hunyd le,
tente, baba, tente.
Kisfiú, egy szóra,
ülj fel a hintóra.
Az angyalok rengo-ringó,
csengõ muzsikája.
Tente baba, párnára,
a kiskutya szalmára.
Apád elment a vásárba,
hoz neked cipocskét,
pirosat, csinosat, takarosat.
Tente, tente, aludj drága,
édesanyja rózsaszála.
Alszik az ibolya,
csicsíja-bubuja.
Tente, tente, kis halacska,
ringatlak, légy nagyobbacska.
Tente, tente, kismadár,
elringatlak, szundikálj.
Tente, anyám szentje,
anyám kicsi kincse.
Elringatlak, pihenjél,
mire fölkelsz, nagy legyél.
Leszáll már a harmat,
édesanyám altat,
álomba dúdolgat,
csókkal kelt fel holnap.
Szempilládra álom szakad,
karjaimban elringatlak,
álmodban is takargatlak.
Most a hátad, most a hasad,
meg ne fázzon a kis falat.
Szûz takaró ez a világ,
ha nem én igazítom rád.
Megy a hold az égen,
gyönyörû ösvényen,
hunyd le szemed, kicsi baba,
mert eljött az éjszaka.
Ring a bölcsõ, ringadoz,
hajkó nádszál ingadoz,
jó leányka szunnyadoz.
Alszik a baba,
zárva az ajka,
édes álom szálljon a szempilláira.
Aranykertben aranyfa,
aranymókus alatta.
Aranybaba szundikál,
aranyszúnyog muzsikál.
Cini-cini kisbaba,
édesanya csillaga.
Én éjjel álmomban
aranykertben jártam,
aranykertben aranyfán
aranymadárt láttam.
Aranymadár azt mondta,
aludj, aludj, Katinka.
Aludj, baba, aludjál,
csillagokkal álmodjál.
Álmodj diót, mogyorót,
cukros, habos tortát,
te meg nyuszi. leveles,
ropogós káposztát.
Aludjál kedvesem,
nyugodjál galambom,
ringó-rengõbölcsõ,
csendesen ringasson.
Álmodjál zenével,
zongó méhecskével,
zongó méh cukrozta
édes pereckével.
Álmodj szép virággal,
selyempillangóval,
selyempillangónak
aranyhintajával.
Aludj, baba, aludjál,
sok mindenrõl álmodjál.
Álmodjál sok mindenrõl,
aranyos tündérekrõl.
Pirossapkás manókról,
szárnyas, kis angyalokról.
Aludjál el, kisbaba,
vigyáz rád a nagymama.
Aludj, baba, aludjál,
feljött már a csillag,
aranyos kisbárány
hazafelé ballag.
Fészkére ült máris
a dalos madárka,
a cica is dorombol,
felment a padlásra.
Csicsi, beli, csendesen,
aludj, aludj, kedvesem.
Aki nem sír, nem kiáltoz,
annak angyal kis kertet hoz.
Lesz benne egy szép, de szép fa,
minden ágán aranyalma.
Hát még mi lesz, mi bizony ?
Ha nem sírsz, hát megmondom:
Kis fészek és kismadárka,
kék a lába, zöld a szárnya,
azt énekli csengõ hangon:
aludj el hát már, galambom.
Tik-tak, tik-tak szóra
mendegél az óra.
Minden-minden jó gyerek
ágyban van már szendereg.
Tik-tak, tik-tak szóra
mendegél az óra.
Aranyszárnyú pillangó,
hol vagy, te kis csapongó ?
Minek szállsz oly messzire ?
Szállj a baba szemire.
Mondj neki egy szép mesét,
fogd be mind a két szemét.
Ha õ alszik csendesen,
Sárika is elpihen.
Minden nótám oda már,
gyere gyorsan, kismadár.
Hátha szebb a te dalod,
tán te majd elaltatod.
Gyermekem, ó, aludjál,
alszik már a kismadár.
Pihen az erdõ s a rét,
erdõben az õzikék.
Holdfény ragyog odakint,
ablakodon betekint.
Rád nevet a holdsugár,
gyermekem, ó, aludjál.
Aludjál, babácskám,
esti csillag ragyog,
aludjál aranyos,
én is álmos vagyok.
Álmodjál szépeket,
aranyos meséket,
tündér öltöztessen,
angyal simogasson,
aranyos pillangó
kocsija ringasson.
Este van már, este,
leszállt a nap messze,
ki egész nap futkos,
este biza álmos.
Szép kis bölcsõ, kérlek téged,
hadd aludni kis öcsémet !
Hadd a zajt most, hadd a lármát,
ne zavard meg csendes álmát !
Ne', mily szépen alszik, látod ?
De fölretten hogyha bántod.
Ringasd szépen a babát,
hadd aludja ki magát !
Beli, baba, a bölcsõbe,
kicsi kutya kinn a csûrbe.
Beli, baba, a párnára,
kicsi kutya a szalmába.
Beli, beli, beli,
huncutsággal teli.
A bárányt, ha lefektetik, aluszik.
A madár, ha anyja mondja, lenyugszik.
Hunyd be te is szép szemed, aludjál,
aludjál, és szépeket álmodjál, álmodjál !
Repülj, repülj, lágyan, lágyan.
Ringasd, ringasd, lábam, lábam.
Aludjál, álmodjál, aludjál, álmodjál.
Édes kincsem, virágom, álmodjál.
3. Állatokkal kapcsolatos mondókák
A szamárnak nagy a füle,
mégsem õ a fülemüle!
Bõg a város bikája,
Nincsen neki szénája,
Bú!
Cini-cini cincog az egér,
cini-cini vígan él,
nincs itthon a cica,
hát senkitol se fél.
De ha itthon van
a kiscica,
az se sokat ér,
mert a kisegér az
minden lyukba belefér.
Cirmos cica dorombol,
Hallgatja egy komondor.
Azt gondolja magába',
hogy szebb az Õ nótája.
Rá is kezdi, vau-vau,
Fut a cica, nyau-nyau.
Ciróka maróka, mit foztél ? Kását.
Hova tetted ? A padkára. Megette a kiscicája.
Csigabiga, gyere ki,
ég a házad ideki.
Ha nem hiszed gyere ki,
majd meglátod ideki.
Csigabiga, gyere ki,
ég a házad ideki.
Kapsz tejet, vajat,
Holnapra is marad.
Csip-csip csóka,
Vakvarjúcska,
Add oda a szekeredet,
Nem adhatom oda,
Tyúkok ülnek rajta,
Hess, hess, hess!
Csip-csip csóka,
Vakvarjúcska,
Kéreti a szekerét,
Nem adhatom oda,
Tyúkok ülnek rajta,
Hess, pipi, fára,
Ángyom ablakára!
Csip-csip csóka,
Vakvarjúcska,
A madarak esznek,
Tyúkok verekesznek,
Hess, hess, hess!
Csip-csip csóka,
Vakvarjúcska.
Jó volt-e a
Kisfiúcska?
Ha jó volt a
Kisfiúcska,
Ne csípd meg ot,
Vakvarjúcska,
Hess, hess, hess!
Dirmeg, dörmög a medve,
nincsen neki jó kedve.
- Alhatnám, mert hideg van,
jobb most benn a barlangban
Dönci bácsi, me-e-e,
Van-e neki tehene?
Van bizony, fekete,
Mégis fehér a teje.
Egér, egér, kis egér,
Van-e fogad hófehér?
Adok neked csontfogat,
Adjál nekem vasfogat.
Egyszer egy erdoben,
Szarkák verekedtek,
Szarka Pál megtudta,
Fegyverét felfogta,
Dirr, durr, te vagy kint!
Gólya viszi a fiát, hol felveszi, hol leteszi,
viszi, viszi, itt leteszi, hopp !
Gyí, cocó, Újvárba,
János-napi vásárba,
Megmondjuk a kapitánynak,
Hogy vegyen be katonának,
Hopp!
Gyí, paci, paripa, nem messzi van Kanizsa,
odaérünk délre, libapecsenyére.
Gyí, te fakó, gyí, te szürke,
Gyí, két lovam, fussatok,
Gyorsan, gyorsan a faluba,
Ott kaptok majd abrakot.
Gyí, te szürke,
Gyí, te fakó,
Miskolcra,
Ugrass föl a
Kis polcra!
Ha én cica volnék,
Száz egeret fognék,
De én cica nem vagyok,
Egeret sem foghatok.
Harangoznak délre,
Kutyapecsenyére,
Nincs itthon a gazda,
Megeszi a macska.
Hóc, hóc, katona,
ketten ülünk egy lóra,
csikó viszi Gyulára,
a gyulai vásárra.
Hóc-hóc katona,
Ketten ülünk egy lóra,
Hárman meg a csikóra!
Höc, höc, katona, ketten ülünk a lóra.
Abrakot a csikónak, nagyot ugrik Lacónak.
Katicabogárka, zárd el a hideget,
szállj fel az égbe, ereszd ki a meleget.
Kerekecske, dombocska,
itt szalad a nyulacska.
Itt a nyoma, itt a nyoma,
itt meg van a csiklandója.
Beszélve: Kuc-kuc-kuc.
Kerekecske, gombocska,
Hová fut a nyulacska?
Erre van az utacska,
Ide fut a nyulacska!
Kerekecske, gombocska,
Hová fut a nyulacska?
Kert alá, laposba,
Onnan meg a lyukba, lyukba, lyukba!
Kerekecske, gombocska,
Hová fut a nyuszika?
Ide futott, itt megállt,
Egy karikát itt csinált,
Erre futott, erre be,
A kis baba kezébe!
Kerekecske, gombocska,
Volt egy kicsi dombocska,
Dombon állt egy házikó,
Házikóban ládikó,
Ládikón egy kerek tálca,
A tálcán meg öt pogácsa.
Arra járt az egérke,
Mind megette ebédre!
Kis kertemben uborka,
reá kapott a róka.
Várj meg, róka, megleslek,
Komáromba vitetlek!
Kot-kot, kotkodács,
mindennapra egy tojás.
Kukurikú, szól a kakas,
ki az ágyból, hajnal hasad,
már süti a nap a hasad.
Macska, macska,
csacska macska,
fürge, mint a
kishalacska.
Ide fut,
oda fut,
megpihenni
sose tud.
Peti, Kati
hû de nézi,
fusson, aki
utoléri!
Reggel van már, ragyogó,
fütyörészik a rigó.
Csirpi-csirip, csicsereg,
jó reggelt, kisgyerekek.
Nyúl, nyúl, nyomadék,
bárány, bücski,
üsd ki, hajtsd ki
innen, ebbol
ezt!
Süss fel, nap,
Fényes nap,
Kertek alatt
Kislibáim
Megfagynak.
Száz liba egy sorba,
mennek a nagy tóra.
Elõl megy a gúnár,
jaj, de begyesen jár.
Szebb a páva, mint a pulyka,
Rút, rút, rút!
Mert a pulyka maszatos,
A páva meg aranyos.
Ugráljunk, mint a verebek, rajta gyerekek !
Volt egy dongó, meg egy légy,
Tovább is van, mondjam még?
Igen!
Volt egy dongó, meg egy légy,
Tovább is van, mondjam még?
Igen!
Ha neked ez nem elég,
Öleld meg a kemencét!
4. Növényekkel kapcsolatos mondókák
Badacsonyi rózsafán
Két szál vesszõ
Szõtték, fonták,
Összeroppantották.
Ropp, ropp, ropp!
Tó vize, tó vize csupa nádszál,
Egy kacsa, két kacsa odacsászkál.
Sárban ezer kacsa bogarászik,
Reszket a tó vize, ki se látszik.
5. Testrészekkel kapcsolatos mondókák
Ádám, Éva, (orrát, állát)
Túrós csikmák, (jobb arcát, bal arcát)
Kapd be cigány, (orrát, állát)
Ham! (szájába adjuk)
Ez elment vadászni,
Ez meglotte,
Ez hazavitte,
Ez megsütötte,
Ez az icike-picike meg megette!
Édesanya fozött kását,
Ennek is adott,
Ennek is,
Ennek is,
Ennek is,
A legkisebbiknek nem jutott.
Ment…ment, ment…csingilingi!
A felnõtt megfogja a kicsi kezét; a mondóka második soránál behajlítja a gyermek hüvelykujját, a további soroknál pedig a többit is, kivéve a kisujját. Az utolsó sornál a felnott a saját mutatóujjával a gyermek karján vagy mellén "lépegetve" elindul az arc felé, s a mondóka befejezo szavára megfricskázza a kicsi orrát.
Hüvelykujjam almafa,
mutatóujjam megrázta,
középso ujjam felszedte,
gyurusujjam hazavitte
a kisujjam mind megette,
megfájdult a hasa tole!
Kere-kere gombocska,
Hová megy a nyulacska?
Erdobe, fák alá,
Teneked a hónod alá!
Lóg a lába lóga,
kinek nincsen dolga,
mert ha dolga volna,
a lába nem lógna.
Lóg a lába, lóg a,
nincsen semmi dolga,
mert ha dolga volna,
a lába nem lógna.
Pici szem, pici száj,
keretezi pici áll,
kupolája homlok.
Piros arc, piros száj
Áfonyaszín szembogár,
szempillai lombok.
Pont, pont,
vesszõcske,
készen van a
fejecske.
Kicsi nyaka,
nagy a hasa,
készen van a
török basa!
Tea, (homlokára)
Kávé, (állára)
Cukor, (jobb arcára)
Rum, (bal arcára)
Bumm! (tenyérrel enyhén orrba ütjük)
Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender,
bükkfa a tarisznyája, égerfa a csizmája.
Közel volt a tenger, beleesett fejjel.
Kiapadt a tenger, s kimászott az ember.
Volt egyszer egy ember,
Szakálla volt kender.
Haja volt kóc,
Füle volt nyolc!
6. Idõjárással kapcsolatos mondókák
Bíbici Panna,
Rákezdi Vince,
Akit ér, akit ér,
Majd elviszi a nagy szél.
Esik az esõ, süt a nap,
Paprikajancsi mosogat.
Hát az öreg mit csinál?
Hasra fekszik, úgy pipál!
Fújja szél a fákat,
letöri az ágat, reccs.
Korán kelni, énekelni,
nincsen annál vígabb semmi.
Késõn kelõ jó barátom,
neked is csak ezt ajánlom.
Nem fúj már és nem havaz,
itt van itt van a tavasz!
Csip-csirip, csip-csirip,
Kikelet kivirít!
Azt mondják a cinegék,
itt a tavasz, nyitni kék.
Kék ibolya, gyöngyvirág,
csupa öröm a világ!
Tik-tak, tik-tak, jár az óra,
körbejár a mutatója,
azt hirdeti minden reggel,
ki korán kel, aranyat lel.
Angyal-kangyal, mikula,
nyolc dob meg egy pikula,
irgum-burgum, parafin,
Ince-pince, te vagy kinn!
Egy, megérett a meggy
Ketto, csipkebokor vesszo
Három, majd hazavárom
Négy, biz' oda nem mégy
öt, leesett aköd
Hat, hasad a pad
Hét, dörög az ég
Nyolc, üres a polc
Kilenc, kis Ferenc
Tíz, tiszta víz.
Ha nem tiszta, vidd vissza,
ott a szamár, megissza!
Egy - megérett a meggy,
Ketto - csipkebokor vesszo,
Három - te vagy az én párom,
Négy - megcsípett a légy,
Öt - érik a tök,
Hat - hasad a pad,
Hét - zsemlét süt a pék,
Nyolc - üres a polc,
Kilenc - kis Ferenc,
Tíz - tiszta víz,
Ha nem tiszta, vidd vissza,
A kis cica megissza.
Egy, - ösvényt küld a hegy.
Ketto, - nyerget küld a felho.
Három, - lendülsz fecskeszárnyon.
Négy, - szelek útján mégy.
Öt, - kaput nyit a köd.
Hat, - bebocsát a nap.
Hét, - fénybol szo mesét.
Nyolc, - visszalovagolsz.
Kilenc, - ide sietsz.
Tíz, - viszel engem is.
Egy, petty, libapetty,
Te rád jött a huszonegy!
Egyenlore, két kettore,
Három hatra, hat kilencre,
Fekete levesre, üss ki tízre,
Szaladj gyermek arra,
Mert megüt a labda!
Egy, ketto, három, négy
te kis cipo hová mégy
kip-kop kopogok,
találd ki, hogy ki vagyok ?
Egy, ketto, három, négy,
Te kis legény hová mégy?
Nem megyek én messzire,
Csak a falu végire.
Egy, ketto, három négy,
te kis leány, hová mégy?
Nem megyek én messzire,
csak az erdo szélire.
Egyedem begyedem Citrom Pál,
hat patkóval tulipán,
fényes szöggel szögelik,
nádpálcával kongatik,
kong-kong kívül belül vaskemence,
hátuljában sül a kecske,
aló mars... ki!
Etkem, betkem,
kergendõben,
szól a rigó
az erdõben,
csiri csál,
Szabó Pál,
Cseresznyével
töltött tál,
tüss ki,
menj ki,
te!
Ez elment vadászni,
ez meglotte,
ez hazavitte,
ez megsütötte,
ez az icike-picike mind megette.
kerekecske, gombocska,
itt szalad a nyulacska!
Hétfõn hentereg
Kedden kecmereg
Szerdán szendereg
Csütörtökön csak csücsül
Pénteken párnára dul
Szombaton szundit szorgosan
Vasárnap horkol hangosan.
Azért varrták a csízmát,
Hogy táncoljunk benne;
Ha rongyos is, ha foltos is,
Illik a tánc benne.
Hej, guci, galaguci,
Kiguba!
Án, tán, dó,
Zsófi, Kati, nó,
Akire jön tizenhárom,
Az lesz a fogó!
Búzavirág koszorú,
Ma senkise szomorú,
Találd el a nevemet,
Elfoglalom helyedet.
Ecc, pecc kimehetsz,
Holnapután bejöhetsz!
Cérnára, cinegére,
Ugorj cica az egérre, fuss!
8. Fõzéssel, étkezéssel kapcsolatos mondókák
Ángyom sütött rétest,
Nem adott belole,
Kivitte a kertbe,
Rózsás keszkenobe,
Feltette a fára,
Legények számára.
Cicuska, macuska, mit foztél, Katuska?
Kevertem babocskát, sütöttem pampuskát.
Ide raktam, oda raktam, utoljára jól bekaptam.
Hamm, hamm.
Fánk, fánk, sül a fánk,
süti, süti Anyukánk,
Fánikának, Sárikának,
Katinkának, Marcikának.
Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet,
sósat, sósat, jó ropogósat!
Aki vesz, annak lesz, aki nem vesz, éhes lesz.
Gyékén-gyákán,
gyün Gyuri bátyám,
tököt visz a hátán,
hogyha nehéz - leteszi,
hogyha éhes - megeszi
Hátamon a zsákom, zsákomban a mákom.
Kilyukadt a zsákom, kihullott a mákom.
Aki szánja károm, szedje fel a mákom!
Kis Kati fozi kásáját.
Keveri, keveri,
Mindig jobbra keveri.
Keveri, keveri,
Mindig balra keveri.
Lementem pincébe vajat csipegetni.
Utánam jött édesanyám pofon veregetni.
Nád közé bújtam, nádi sípot fújtam.
Az én sípom így szólt:
Dí-dá-dú!
Te vagy az a nagy szájú!
Ni-ni, nézd csak a Samut!
Az asztalnál elaludt!
Tátva maradt a szája,
leesett a villája.
Ejnye-bejnye, de nagy kár,
nem ehetik levest mar.
Lefektetik az agyba,
Alázatos szolgája!
Töröm,.töröm a mákot, sütök neked kalácsot.
Ica tolla, motolla, ülj csendesen................... !
(a gyermek neve)
Angyal-kangyal, mikula,
nyolc dob meg egy pikula,
irgum-burgum, parafin,
Ince-pince, te vagy kinn!
Apacuka, fundaluka,
Fundakávé, kamanduka,
Abcug, fundaluk,
Funda kávé kamanduk.
Áspis, kerekes,
Úti füves, leveles,
Bíbola, bíbola,
Pacs, pacs, pacs
Csiteri, csütöri
csütörtök,
dinnyét lopott az
ördög.
Bugyogójába eldugta,
nem fért be a pokolba.
Öreg pásztor elfogta,
móresre tanította.
Ekete-pekete
Cukote-pé
Ábel-bábel dominé
csiszi á
csiszi bé
csiszi-csuszi pompodé.
Ecem, pecem pompodáré
Sárgarépa kacincáré.
Cérnára, cinegére,
Hess ki madár a mezore.
Álé, álé, álé pukk!
Egyedem, begyedem, dínom-dánom,
Csörgo-börgo bikkfa járom,
Szolo, rigó, kerek erdo,
Mondván mondtam a medvének,
Építsen egy kofalat.
Kon, kon, kongatom,
Rézpálcámmal kongatom,
Nyúl, nyúl, nyuladék,
Bárány büccs ki, hajtsd ki innen ebbol ezt.
Egyedem, begyedem, tengertánc,
Hajdú sógor, mit kívánsz?
Nem kívánok egyebet,
Csak egy falat kenyeret.
Szíl, szál, szalmaszál,
Ecki, becki, tengerecki Pál.
Egyedem, begyedem, vaskampó,
Alatta volt Kisjankó.
Egyet gondolt magába'
Elszaladt a világba.
Egy utcába' volt egy bolt,
Abba' mindenféle volt,
Toll, penna, papíros,
Neked milyen színu most,
Azt is mondd meg te is most.
Neked van-e pirosod?
Azt is mondd meg te is most!
Egyszer volt egy kemence, belebújt a kis Bence.
Kormos volt a kemence, fekete lett a kis Bence.
Ránézett a mamája, nem ismert a fiára.
Becsukta a kemencét, jól elverte kis Bencét.
Egyszer volt egy ember,
szakálla volt kender.
Bikkfa tarisznyája,
égerfa csizmája.
Közel volt a tenger,
beleesett fejjel,
kiapadt a tenger,
kimászott az ember.
Esik az esõ, csöpörög, paprikajancsi nyöszörög.
Hát az öreg mit csinál? Hasra fekszik úgy pipál.
Esik az esõ, süt a nap,
Paprikajancsi mosogat.
Hát az öreg mit csinál?
Hasra fekszik, úgy pipál!
Hátamon a zsákom,
zsákomban a mákom,
mákom közt a rákom,
kirágta a zsákom,
kihullott a mákom,
megszökött a rákom.
Aki szánja károm,
szedje fel a mákom!
Hej, Gyula, Gyula, Gyula,
Szól a duda, duda, duda,
Pest, Buda, Buda, Buda,
Pattogatott kukorica
Húzz, húzz engemet,
Én is húzlak tégedet,
Amelyikünk leesik,
Az lesz a legkisebbik.
Péter csízmája,
Samu nadrágja,
Tetûk fickándoznak benne,
Bolhák ugrándoznak benne.
"A mondókák óvodai tanítását nagyon fontosnak tartjuk. Zenei értékük a gyermekdaléval egyenlõ és óvodai szerepük is ugyanolyan jelentõs. A legújabb kutatások szerint a mondókákat, kiolvasókat is éneklik, csak azért nem jegyezték le hangjegyekkel, mert a gyûjtõk vagy nem tartották fontosnak a dallam rögzítését vagy nem tudtak kottát írni….
A pontos hangzóejtés, valamint a folyamatos lüktetés elõsegíti a beszéd fejlõdését, a szép kiejtést és a jól hangsúlyozott folyamatos beszéd technikájának elsajátítását."
/Forrai Katalin: Ének az óvodában/
